Csütörtök este, msn, végleges megbeszélések Nagy Bencével. Pakolás, kamera, kaja, fingerboard, váltóruha. Ébresztő beállítása hajnali 3-ra, hogy a 4:06-os vonattal bent legyek 5-re a nyugatiba, amikorra megbeszéltem Bencével. Reggel szokás szerint sikeresen elaludtam… 4:45 körül ébreszt nevelőfaterom aki épp munkába indult. Nah mondom, fasza… Gyors felöltözés, kapkodás. Bevitettem magamat nevelőfaterommal. Szerencsére nem volt reggel forgalom és fél 6 körül bent voltam nyugatiban, ahol BaRi és Bence pont végeztek egy röpke fotózással, így nem késtem le semmiről. 6-kor elindultunk Nagy Bence szüleivel, kocsival Németország felé. Az út nagyon jó hangulatban telt. De akármennyire is jól éreztük magunkat a 10 óra alatt már mindketten nagyon untuk a vége felé. „Ott vagyunk már?!” Úgy tűnt sohse érünk már oda. De amikor a GPS egész úton pofázó női hanga azt mondta: „Menj 100m-t egyenesen a célig!” arra mindketten felkaptuk a fejünket. Amikor már csak 10m volt hátra megpillantottuk az egyik nagy, hangárszerű épület falán az óriásplakátot hatalmas Fast Finges 13 felirattal. Lementünk a gyakorló részre, ahol összefutottunk Levivel, aki nem tudott róla hogy mi megyünk, ezért nagyon megörült nekünk. A gyakorló rész, a BRR Bowl hangárjában volt. Ott ki volt téve a tavalyi (RedBull-os) pálya meg az idei G8-as is. Pár perc gyakorlás után elmentünk szállást keresni. Mindenhol 60Euro/éjszakás 2 ágyas szobák voltak. Ráment fél óránk arra, hogy valami olcsóbbat találjunk, de nem sikerült. A Viktória Panzió mellett döntöttünk, ahol sikerült 2 eurót alkudni a 2 szobából összesen, úgyhogy ez volt a „legolcsóbb”. Ahogy itt megkaptuk a kulcsokat már mentünk is vissza a BRR Bowl hangárjába. Ott gyakoroltunk egész este. Este fél 10 tájékán értünk jöttek Nagy Bence szülei és elmentünk vacsorázni. Találtunk egy jóféle pizzériát, ahol mindannyian jól laktunk. Utána vissza a szállásra. Kiderült, hogy Nagy Bence anyukája az egyik szobakulcsot véletlenül bezárta abba a szobába, amit nyitott volna. xD Ez így éjfél tájékán elég vicces volt. Fel kellett kelteni a panziótulajdonost, hogy adjon valami pótkulcsot, amivel be tudunk menni. (Még szerencse hogy Bence anyukája tökéletesen tud németül…) Ezután fürcsi, kamerák töltőre, majd alvás. Másnap reggel kaptunk reggelit a panzióba, aztán irány a verseny helyszíne. Ahogy megérkeztünk rengeteg ajtó előtt várakozó, fingerboard-ot szorongató kissráccal találtuk szembe magunkat. A tömegbe megtaláltuk Levit, majd kb. 5 perc várakozás után beengedtek mindenkit. Ahogy bejutottunk, mentünk is megerősíteni a nevezésünket. Mindannyiunk meglepődésére 15 euró volt a nevezési díj. Ezt picit sokallottuk, de legalább minden nevező kapott a pályahasználati karszalag mellé egy BRR Bench elemet is. A másik nagy „meglepődés” akkor ért minket, amikor sorban állás közben beszélgettünk, és egyszer csak odaszól hozzánk egy lány, fingerboard-dal a kezében: „Sziasztok!” (???) Akkor hirtelen annyira meglepődtünk, hogy meg se tudtunk szólalni. Majd pár másodperc múlva megszólaltam: „Szia, te magyar vagy?” Aztán kiderült, hogy ő is magyar, csak 2 éve kiköltöztek Svájcba és ott kezdett el fingerboard-ozni, és hogy ő már tavaly is indult a FastFingers-en, meg ilyenek. Aztán végülis ő lett a verseny alatt a személyi tolmácsunk. :D Nah mind1. A nagy találkozás után elmentünk gyakorolgatni. A verseny helyszíne egy nagy csarnok volt, ami ketté volt középen választva. A bal oldalán voltak a gyakorló pályák (kb. 8 különböző hatalmas BRR pályát képzeljetek el), a jobb oldalán pedig a versenypálya a lelátókkal. A csarnok mögötti kinti részen is gyakorlópályák voltak. Szóval volt alkalmunk kipróbálni szinte az összes eddigi BRR parkot. Sok-sok gyakorlás, videózgatás és SKATE után, 1 óra körül elkezdődött a verseny. Láttunk nagyon jó, és kevésbé jó meneteket is. Majd közülünk elsőként Levi került sorra. Szerintem jó kis menetet ment ahhoz képest, hogy csak fél perc állt a rendelkezésére. Utána megint sok ismert-ismeretlen fiú-lány következett, majd én kerültem sorra. Szerintem soha nem mentem még olyan szar menetet mint akkor. xD A baj az volt, hogy iszonyatosan izgultam. Nem könnyű nyugodtnak maradni egy világbajnokságon többszáz ember előtt. Nah mind1. Utánnam megint sok menet telt el mire az utolsó Magyarországot képviselő srác, Bence is sorrakerült. Szerintem közülünk neki volt a legjobb menete. Nem is értem, hogy a pontversenyben hármunk közül miért ő áll az uccsó helyen. Lényegtelen. Este 8 körül jöttek értünk Bence szülei és elindultunk haza, hogy másnap reggelre hazaérjünk. Így sajnos nem maradhattunk ott a verseny végéig. Nah nem baj. Ami fontos, hogy jól éreztük magunkat, mindannyian rengeteg élménnyel gazdagodtunk, és szerintem biztos, hogy jövőre se fogjuk kihagyni ezt a színvonalas rendezvényt.

Súgó 1 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

1

2010.12.25. 14:34 balázs Jó lehetett!!!